A LEGSÖTÉTEBB VAKHIT...

I. RÉSZ

Ha nem hiszel semmiben, az is vakhit. - Hogy miért?

Azt mondod nincs semmi... Ez azt jelenti, hogy nincs Isten, vagyis tervező, kivitelező a világ történései mögött, csak szenvtelen és céltalan vegyi folyamatok.

Hogy ezt kijelentsd nagyon erős hit kell. Mert hinni kell hozzá a véletlenekben! Abban, hogy itt minden, cél és terv nélkül, ahogy esik úgy puffan történik. Ma ezt a fajta vakhitet hívják úgy, hogy materializmus.

A materializmusban hívők, úgy bizonyítják hogy Isten nem létezik, hogy egyszerűen átnevezték. Isten új neve, így lett véletlen, meg szerencse. - De a véletlen és a szerencse mióta lettek racionális dolgok? - Pontosan azóta, amióta embereknek könnyebb bennük hinni, mint egy világalkotó szellemi erőben.

A materializmus terjesztői tehát a racionalitás álarcában járnak, miközben a véletlenben és a szerencsében, vagyis az irracionalitásban hisznek. - Mert a véletlen és a szerencse, vajon miért alkotna törvényeket és rendet? - Amik amúgy áthatják a világot a legutolsó alkotó molekuláig...

A törvényekből rend lesz, - a rendből egyensúly, - az egyensúlyból fejlődés (evolúció). - Ez így ok és okozat. Tehát a törvényeknek és a rendnek konkrét célja van. - Hol itt a véletlen? - Ott ahol benne hisznek.

Mert tény, hogy minden logikus érv hiábavaló a vakhit birodalmában. Hiszen a vakhit mindig felülírja a logikát, és azt mondatja az emberrel, hogy a világ nem lehet jobb, vagy több annál, mint amit én el tudok róla képzelni.

Pedig ha nem hiszel semmiben, az is hit. A legsötétebb vakhit, ami a törvényekből, rendből és egyensúlyból álló világot, aminek a konkrét célja a fejlődés, ledegradálja a semmiből jövő, és a semmibe tartó értelmetlen vergődéssé...

Persze van olyan élet, aminek az élése közben könnyebb a semmiben hinni, mint a valamiben. De ez sem véletlen, ez is ok és okozat...

Juhász Zsolt