A legsötétebb vakhit II.
Az ok és okozatról...
A materialista ember abban HISZ, hogy a vallások mind primitív babonák, amiken a modern tudományban hívő ember nyugodtan átléphet úgy, hogy rájuk sem kell pillantania...
Hogy ez mennyire nem igaz ahhoz elég annyi, hogy olyan háromezer esztendővel ezelőtt, még minden egyiptomi templom falára ki volt írva a következő állítás: "Ha tudni akarod a jövőt, kutass a múltban. Keresd meg az okokat és rálelsz az okozatokra."
Keleten a Hinduk és a Buddhisták szintén azt tanítják a világról, hogy itt minden történés egy ok- okozati lánc része, a világ kezdete óta:
"Minden gondolat és tett, egy-egy elvetett mag. Ami ha kihajt, elhozza elkövetkező életed történéseit." (A karma törvénye)
A materialista tudósok mélyen lenézik a vallásokat, azt mondják ők már rég túlhaladtak rajtuk, de csak addig hajlandóak hinni az ok- okozati összefüggéseknek, amíg véletlenekben és a céltalanságban való hitük engedi. Mert nekik a véletlenekben való hit a realitás!
Keleten azt mondják, csak azok hisznek a véletlenekben akik nem látnak tovább az orruknál. A karmát olyannak írják le mint egy hosszú kígyó, aminek a feje teremti meg a okokat, azután jön a kígyózó hosszú test, ami a múló időt szimbolizálja, talán napok-hetek-hónapok-évek telnek el, de a kígyó farka mindenképpen követi a fejet, és elhozza a megteremtett okozatot az életünkbe. Ez hozzátartozik a létezés, az élet céljához, ami a megismerés és a fejlődés! Ha nem lenne karma, ami szerintük a lehetőség a tanulásra, a fejlődésre, az élet egy értelmetlen vergődés lenne.
Érdekes hogy a materialista tudósok szintén látják, sőt tanítják is a világegyetem léte mögött meghúzódó rendszert, mégsem a törvényekben és a rendben hisznek, hanem a véletlenekben. Mert a vakhit mindig felülírja a logikát, és azt mondatja az emberrel, hogy a világ nem lehet jobb vagy több annál, mint amit én el tudok róla képzelni.
Azt is látja mindenki, hogyha hagyjuk hogy a dolgok véletlenül történjenek, akkor a világot fenntartó egyensúly az emberi tevékenység hatására könnyen felborul. S ha eltűnik a világból az egyensúly ami ott van a molekulák léte, vagy az egész ökoszisztéma mögött, akkor eltűnik az élet, és megáll a fejlődés.
Az hogy a földbolygón mára felborult az egyensúly az emberi tevékenység hatására, az nem véletlen! Az konkrétan annak az okozata, hogy az emberiség vezető rétege a véletlenekben hisz, és a véletlenekben való hitet propagálja, ahelyett hogy tudatosan tenne azért, hogy helyreálljon a világban az egyensúly. A viselkedésük ugyanolyan mint a középkori inkvizítoroké, akik akár mások élete árán megvédték a hibás, becsontosodott világképüket...
Juhász Zsolt
